2016. április 27., szerda

8. Nem tudom, hogy mi történt az éjszaka

//Skylar szemszöge//
Miután levetkőztetett helyet cseréltünk. Most én vagyok fent és ő alattam. A nyakától kezdve elkezdem csókolgatni, szépen lassan haladok le a melléig. Itt elidőzök egy kicsit, csókolgatom, nyalogatom. De gyorsan tovább megyek, haladok le a hasán keresztül a csípőjéig . Picit megemeli azt én meg lehúzom róla a bugyit. Szétteszi a lábát én meg benyomom a fejem a két lába közé. Nyalogatom miközben lassan feldugom neki a hüvelykujjam. Nagyokat sóhajt ahogy kényeztetem. Majd megfordítom a helyzetet, ő van felül. Megfogom a derekát, de mielőtt magamra ereszthetném a lányt eszembe jut valami.
- Állj!
Mondom neki, mire ő csak furcsán nézz rám.
- Gumi?
Kérdezek rá, anélkül nem vagyok hajlandó semmit csinálni vele. Vagy legalább is nem avval a bizonyos testrésszemmel. Mire kimondom leszáll rólam és elővesz az éjjeliszekrényből egy óvszert. Kiveszem a kezéből és a számmal kinyitom a kis csomagolást és felhelyezem magamnak.

Mire végzek kiéhezve ugrik rám újra Lana. Megint megfogom a csípőjét és szépen lassan magamra engedem. A lány felnyög és lassan elkezdi mozgatni körbe-körbe a csípőjét. Nem tudom, hogy csinálta-e már, de nagyon jó benne.

Lana egyre jobban zihál, nem sokkára elfog menni. Én is közel állok már hozzá, így hagyom hagyj vigye a lendület.

Zihál és csillog a teste, és felsikít. Elment. Én még mozgatom párszor a csípőm és én is beleélvezek a gumiba. Mellém fekszik a lány én meg nyomok egy csókot az ajkára. Egyre egyenletesebben szuszog és a végén elalszik. Lassan kimászok az ágyból és betakarom a kimerült Lanát. Kilopózok és megkeresem a fürdőszobát, hogy rendbe tegyem magam.

Gyorsan végzek vele, a használt gimit kidobom a szemetesbe és rögtön ki is viszem azt, hogy ne hogy észre vegye azt bárki is. Gyorsan vissza megyek póló nélkül és nadrág nélkül a mi házunkba. (Igen, tudom, nem vagyok normális, hogy csak úgy bokszerbe kimegyek az utcára.)  Gyorsan megyek fel a szobámba nehogy bár ki is észre vegyen.


//Lana szemszöge//

Felriadok álmomból és az órára pillantok. Úr Isten! Tíz óra van és én még csak most ébredek fel. A fejem fáj mint az állat és meztelen vagyok.
Nem tudom, hogy mi történt az éjszaka, de hogy részeg voltam az biztos.

Felkellek és felkapok egy inget a földről. Nem tudom kié de nagyon jó illata van. Valami nagyon nagy történhetett éjszaka. Lemegyek a konyhába hogy be vegyek egy fájdalomcsillapítót. De valami isteni illat csapja meg az orrom, remélem valamelyik lány főzz valami kaját.

Ahogy megyek át a nappalin kinézek a nagy kétszárnyú üvegajtón, amin keresztül rálátni a hátsókertre és a vízre is. Adam és  Lucy meg még pár fiú. Nagy buli volt tegnap este, az már egyszer biztos.

Kiérek a konyhába és olyan dolog vár amire az életben nem számítottam. Skylar tanár úr főzz valamit.

- Jó reggelt tanár úr!
Köszönök rá hitetlenkedve.
- Jó reggelt Lana!
Mosolyog rám.
- Tegnap este megbeszéltük, hogy tegezzük egymást. Nem emlékszel rá?
- Igazából semmire nem emlékszek.
Vallom be neki.
- Ááá! Értem.
Furcsa mintha valamit titkolna előlem.
- Mit tetszik főzni? Vagyis mit főzöl?
Javítom ki gyorsan magam.
- Rántotta lesz. Gondoltam ha már minden fiú itt van, akkor csinálok reggelit.
- Nagyon jó illata van.
Oda lépek a szekrényhez és veszek be egy gyógyszert.
 - Mindjárt kész a kaja.
 - Ha nem gond és először rendbe tenném magam.

*pár perccel később*

Gyorsan végeztem mindennel. Leülök az asztalhoz és elkezdünk beszélgetni a tesi tanárommal miközben eszünk.



  

2016. április 19., kedd

7. Este grillezgetünk,nincs kedvük átjönni a srácokkal? //Skylar szemszöge//

- Én volnék az.
Mosolyog rám a lány. Imádom látni mikor mosolyog. Eleinte egyáltalán semmi boldogság nem látszott rajta, de egyre jobban kiderült. Jó látni ahogy megvillantja a fogait.
- Este grillezgetünk,nincs kedvük átjönni a srácokkal?
Kérdezi a mellé lépő Lucy.
- De persze, biztos a srácok is benne vannak.
- Jeee! És leisszuk magunkat a sárga földig.
Kiabál a háttérből az egyetlen fiú négyük közül.
Mosolyogva csóválom a fejem, ne ezért nem én szoktam elmenni a rögbi csapattal edzőtáborba. Borzasztóak lehetnek részegen, attól függetlenül, hogy nagyon hajtanak a bajnoki címért és úgy néz ki, hogy ez össze is fog nekik jönni.
-Lányok nem akartok segíteni?
Kiabál megint Luke tele kézzel.
- De máris megyünk! Hát akkor viszlát este.
Köszön el tőlem Lana.
- Sziasztok!
Köszönök én is el és megyek be a csapathoz a házba.
- Na gyerekek!
Kiáltom el magam, mire mind leülnek a nappaliba.
- Mit szóltok hozzá, ha átmennénk este bulizni a szomszédba. Annyit ihatok amennyit akartok.
Mind egyszerre fölkiáltanak, ezt igennek vesszem. Azt hiszem, hogy nem egy részeg ember lesz.

*Este nyolc körül*

Készen vagyok, indulhatunk is a szomszédba. A srácok már rég lent nyüzsögnek a földszinten. Jobban várják a részességet mint a bajnokságot.
Legyintek egyet és elindulunk ki az ajtón majd át a szomszédba.

Ahogy belépünk a kerti kapun megpillantom Lanát. Gyönyörű, egy egyszerű fekete mély dekoltázsú kék csipke ruhába és fekete magassarkúba. Gyönyörű ebbe a ruhába.
És épp ide igyekezik hozzám.
- Kér valamit?
Sokkal nyitottabb mint szokott lenni, biztos ivott már valamennyit.
- Egy sört elfogadok.
Amint kimondom a kezembe is nyomja. Meghúzom az üveget és elkezdünk táncolni.

Ahogy egyre többet iszik egyre felszabadultabb, jó így látni.  Felszabadultan röhögcsél az egyik sráccal és egyszer csak a srác szája oda tapad az ő szájához.

Csalódottan elmegyek, nem gondoltam volna, hogy ő is csak egy kurva. De ezek szerint az, inkább elmegyek lerészegedni.

Magam mögé pillantok és a szőke hajú szépséget látom, miközben ringatja a csípőjét egy csapat fiú között. Ugyan az a fiú aki megcsókolta szomorúan kullog el mellettem egy nagy piros folttal az arcán. Talán Lana csinálta? Biztos, hiszen most is elnyomja a fejétől azokat akik megpróbálják megcsókolni, vagy esetleg fogdosni. Miközben belekortyolok még egyszer a harmadik üveg sörömbe, hallom, hogy Adam beszélget az egyik "tanítványommal".
- Ki ez a csaj?
Kérdezi a fiú.
- Lana!
Ordítja Adam.
- Milyen Lana?
- Az osztálytársunk. 
- Még soha nem láttam. De az biztos, hogy még ma az enyém lesz.
Közli a srác, mire én megfordulok, de csak annyit látok, hogy Adam bemutat a srácnak és hátat fordít neki. Nem hagyhatom, hogy egy ilyen jött ment alak, aki ráadásul csak egy éjszakára akarja, megkapja. 
- Hé fiúk és csajok be a vízbe!
Egyszer elkiáltja magát valaki. Én kint maradok, ha segíteni kell akkor valaki legalább tudjon. Félre nézek és látom, hogy valaki még rajtam kívül kint maradt.
- Szólíthatom Skylar-nek?
- Persze Lana. És persze tegezhetsz is.
- Nem mész be?
Kérdi tőlem a lány.
- Inkább kint maradok. És te?
- Túl sok a fiú.
Egyszer csak megszólal egy Fall Out Boy szám és Lana elkezd táncolni.
- Imádom ezt a számot!
Kiáltja és meghúzza a még tele lévő üveget, ám mikor elveszi a szájától már nincs benne semmi. Nem gondoltam volna, hogy ennyit tud inni.
- Nem lesz ez egy kicsit sok?
Válaszul csak egy váll rándítást kapok. Hát jó nekem teljesen mindegy. 
- Én azt hiszem , hogy bemegyek egy kicsit. 
Mondja a mellettem álló lány, és elindul a ház felé. De megbotlik én meg elkapom a derekát. A részeg lány megfordul, És azon nyomban az ajkához szegezem az én ajkaimat. Nem tiltakozik. Egyre jobban belelendül. 

Megfogja mind két kezemet és elkezd húzni a ház felé. A napaliba megállok és újra megcsókolom, amit a lány örömmel viszonoz. Megint elkezd húzni egészen a hálószobájáig. Beront a szobába és lelök az ágyára. Lassan kigombolja az ingem majd felém térdel és leveszi a pólóját.

  



2016. április 13., szerda

6. Mentek valahova a tavaszi szünetben?

Ott ül velem szembe mosolyogva, én meg csak lefagyva állok. Nem értem, hogy hathat rám így pedig csak mosolyog, kigombolt inggel mosolyog. Meg kell próbálnom mozdulni, hogy minél előbb visszagombolhassa  azt a bizonyos ruhadarabot.
Végül sikerül erőt vennem magamon és gyorsan lekezelem a száján lévő kis sebet.
- Ez egy darabig piros lesz.
Csak megrándítja a vállát, miközben mélyen a szemembe néz.
- Hát készen is lennénk.
Mondom miközben hátra lépek tőle pár lépést. Ő meg csak néz, Olyan gyönyörű mély barna szemei vannak. Mindig az ilyen pasik voltak az eseteim. A legutolsó barátomnak is ilyen volt a szeme, persze az már négy éve volt.
- Begombolhatod.
Mutatok az inge felé, ő gyorsan cselekszik.
- Szépek a szemeid.
- Köszönöm.
És evvel a lendülettel le is sütöm őket.
- Rajtad nem volt zakó?
Kérdezem tőle figyelem elterelésként.
- De volt. Csak oda adtam valakinek, mert fázott.
Válaszul csak bólintok. Biztos, hogy egy lánynak adta oda, nem is értem, hogy most miért van itt. Biztos nem érdeklem, vagy csak pont a rosszabbik fiú fajtába tartozik.
- Köszönöm, hogy kimentettél a fiúk közül.
Csak legyint.
- Ugyan már. Még hányszor fogod megköszöni?
Egy féloldalas mosollyal válaszolok neki.
- Hát köszönök mindent, de most mennem kell.
- Ugyan, ezt csak én köszönhetem meg neked. Vigyáz el ne verjenek útközben.
- Akkor majd jössz és megvédesz.
Mind a ketten elnevetjük magunkat, és ő fel áll a székről és elindul a bejárati ajtó felé. Én követem őt egészen az előszobáig. Kinyitja az ajtót és kilép rajta. Nyújtja a a gyümölcsleves dobozt felém, visszanyomom a kezét.
- Jegeld a szemed még haza nem írsz.
Csak mosolyog.
- Szia!
Intek egyet.
Ő elköszönés képen nyom két puszit az arcomra, elpirulok.
- Szia!
Ő is int egyet és kilép az ajtón, becsukja maga után. Azt hiszem, hogy szerelmes lettem belé. De most le kell, hogy feküdjek. Hétfőn találkozni fogok vele, és ha akkor is ilyen közvetlen biztos, hogy végleg belefogok szeretni.


Már megint hétfő van, de már jövőhéten tavaszi szünet, ami öröm az ürümbe. Kikelek az ágból, gyorsan megreggelizek és elindulok egyedül az iskolába. Tesivel kezdek. Mindig utáltam, de mikor kilencedikes lettem, kaptam egy nagyon-nagyon jó tesi tanárt. Ami a legérdekesebb, hogy mindig figyelt rám. Nem egyszer vigasztalt meg mikor rosszkedvem volt.

Gyorsan átöltözöm, mindig én vagyok az első kint a pályán, vagy a tornaterembe. Egyedül  Skylar tanár úr szokott beelőzni. De ma nem.

Mint mindig sietek ki, de meglátom őt. Adam már kint van, picit felhúzott az az igazság. Legalább egy valamiben én voltam az első. Mosolyogva jön ide hozzám.
- Szia!
- Szia!
Mosolygok.
- Jó gyorsan átöltöztél.
- Hát tudod, eddig mindig én voltam az elő.
Dicsekedek el neki.
- A tanár?
Válaszul csak megrándítja a vállát. Ez fura mindig időben itt szokott lenni, kivéve ha másnapos, akkor semmi kép nem ér ide időben.
- Szeretsz tesizni?
De mire Adam megkérdezi befut a mi hőn szeretet tanárunk.
- Persze imádja. Főleg mióta én tanítom neki.
Mondja mosolyogva drága tesi szakértőnk.
Bólintok én is a fiú fele. Ez pontosan így van ahogy a tán úr mondja. Apropó tanár úr, elégé nyúzottan néz ki.
- És mentek valahova a tavaszi szünetben?
Kérdezi Sylar.
- Én nem.
Rándítja meg a vállát a mellettem álló fiú.
- Mi megyünk.
- A mi alatt Luke-t, Sussy-t és Lucy-t érteted?
- Igen.
- És hova mentek.
- A......szüleimnek volt egy kis nyaralójuk egy tópartján.
Elcsuklik a mondat közben a hangom. Skylar tudja, hogy miért, de Adam nem. Talán el se tudja képzelni, hogy mi történhetett a szüleimmel és velem. Talán még a repülőről sem hallott, ami lezuhant annó és amin rajta voltam a szüleim.
A gondolat menetemből a tanár zökkent ki.

Gyorsan elteltek az órák, sőt az egész hét. Ma vasárnap van, és ma délután megyünk el a nyaralóba. Gyorsan össze kell készülnöm. Előveszem a sporttáskám és elkezdem belepakolni a legfontosabb holmikat,  fogkefe, tusfürdő, törülköző stb. Gyorsan végzek ezekkel, így áttérhetünk a nem annyira fontos dolgokra, fürdőruha, több póló, több nadrág és egy egybe ruha illetve magassarkú. Nem nagy ez a táska, de valami baromi sok dolog és cuccom fér bele, elképesztő!

Hamar eltelt ez a pár óra, amíg vártam a srácokra. Nem szívesen hagyom itt egyedül a házat, de ma estére már itthon lesz Anne és Dean.  Megérkeztek értem, szóval gyorsan bezárom a bejárati ajtót és beülök Luke kocsijába.
- Mehetünk.
Jelentem ki, a sofőr indítja az autót. Alig két óra múlva ott is leszünk.

* két óra múlva*

Olyan mintha csak most indulnánk. Kiszállunk az autóból, Adam a csomagokért egy míg én kinyitom az ajtót. Át pillantok a szomszédba, egy kis busz áll az udvarba. Kíváncsi vagyok, hogy kik lehetnek azok, sosem voltak a szomszédba, vagy legalábbis mikor mi is itt voltunk. Aztán megpillantom őt és a fiú röpi csapatot.

- Á szóval Tanár úr, maga a röpi csapat edzője.
Mondom neki mosolyogva, erre ő ide jön a kerítéshez.